JOE STUMP - Virtuostic Vendetta

Joe Stump. Fogalom az übertechnikás gitárjátékot kedvelők körében, többek között a világ 10 leggyorsabb gitárosa közé is beválasztották, jelen írás pedig új szólólemezéről, a Virtuostic Vendettáról hívatott szólni.

A lemezen 72 percnyi tömör gitárextázist hallhatunk, Joe az összes technikáját megmutatja többször is, közben nem egyszer legnagyobb ihletőitől hallhatunk áthallásokat. Jó példa erre a Rainbow Gates Of Babylon című számának egyik vezérmotívuma is felbukkan a The Dance Of Kashaniban. De Ritchie Blackmore előtt tiszteleg a Blackmore's Boogie is. Másik nagy hatása, Jimmy Hendrix tiszteletére pedig az Old School Throwdown és a Strat Sorcery szól. Persze ha Joe stílusáról beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül a svéd gitármágus, Yngwie J. Malmsteen mellett sem, ő szinte minden számban visszaköszön. A nyitó Chasing The Dragon vagy a Fire And Brimstone szinte bármelyik Malmsteen korongon is bátran helyet követelne magának.

A dobosok még esetleg a Trigger Happyben találhatnak nekik különösen tetsző témákat, de mindenkinek szembe kell néznie, hogy ezen az albumon egy dolog a hangsúlyos, de az nagyon: a minél eszelősebb és gyorsabb gitárfutamok, arpeggiok tengere.

Klasszikus témákból is akad azért a lemezen a Symphonic Pandemonium és az Allegro nr 2 in A minor képében, de itt is a gitár van előtérben a szintibetét előtt.
Nem hagyományos értelemben vett, hanem instrumentális metallemezről van szó, de így sem adhatok kevesebbet mint 9 pontot és a fél karomat azért, hogy fele ilyen jól tudjak gitározni.

-----------------------

ENGLISH VERSION:

Joe Stump. Legend among the fans of ubertechnical guitar playing. He was chosen in the top 10 fastest guitar players ever, this article is about his latest solo release Virtuostic Vendetta.

There's 72 minutes pure guitar heaven, Joe shows all of his skills, licks and he pays some tribute to his own guitar masters. The best example is that you can clearly hear one of the main motives of Rainbow's Gates Of Babylon in The Dance Of Kashani. Blackmore's boogie is also a tribute to the ex-Deep Purple guitarist. The spirit of his other main hero, Jimmy Hendrix, is in the Old School Throwdown and Strat Sorcery. But if Joe's style come to mind, you can't deny the influence of the swedish guitar god Yngwie J. Malmsteen. The opening track, Chasing The Dragon or Fire And Brimstone could easily find themselves place on almost every Malmsteen album.

The drum fanatics may like Trigger Happy, but everybody has to face the fact that on this record only one thing is above everything else: the sea of fast and crazy guitar themes, arpeggios, licks. But you can hear some very good classical tunes in Allegro nr 2 in A minor and Symphonic Pandemonium, but even in these songs the keyboards are in the background only to support Joe.

This album is an instrumental one, so not a regular metal album, but I can't give anything less than 9. Maybe one of my arms for the ability to play guitar half this good.

SAMPLE:
MySpace link